Ha
állat tartására szánta el magát,
kérjük, idejében tájékozódjon
annak igényeirôl, felelôsségérôl.
Egy kutya (macska) jó esetben legalább 10-15 évre
szól, ezért ennek függvényében kell
gondolkodni.
Állatának szüksége van megfelelô férôhelyre,
élettérre. Kutyák esetében ennek legalább
nagy kertnek kell lennie, de a legtöbb kutya emellett sosem veti
meg a gazdájával tett közös sétákat
sem. Lakásban tartott kutyáknak erre napi többször
rendszeresen szüksége van!
Egy kutyát etetni, oltatni, féreghajtatni kell, megfelelô
felszerelésekkel kell ellátni, aminek tekintélyes
anyagi vonzata is van. A kutya felvállalásával
ezek is együtt járnak.
A kutyának rendszeres foglalkozásra van szüksége,
kutyája igényli az ön társaságát,
szüksége
van a szeretetére és az irányítására.
A kutyának tudnia kell az alapvetô (neve, „gyere
ide”, „nem szabad”) vezényszavakat, ami problémamentesebbé
teszi közös életüket. Ezenkívül
még sok feladat elsajátítása („ül",
„fekszik”, „lábhoz”) segítheti
az együttélést, és számtalan olyan
dolog van, mely a közös együttlét eszközével
hozzájárul kapcsolatuk mélyítéséhez.
Sajnos vidéken még mindig elterjedt szokás, hogy
a kutyát egyszerûen kiengedik az utcára, hadd
mozogja ki magát. Ez a magatartás egyáltalán
nem helyes, ugyanis számtalan veszélyt és kellemetlenséget
okozhat más embereknek és a kutyájának
(ezen keresztül önnek) egyaránt.
Kutyáját mindig csak felügyelettel sétáltassa
(azaz ketten menjenek el sétálni), lakott területen
szigorúan pórázon vezesse, és lakatlan,
biztonságos helyen is csak akkor engedje el, ha biztos benne,
hogy nem szökik el, visszajön önhöz elsô
szóra.
Ha kutyája nem megbízható, harapós, csak
szájkosárral sétáltassa! Kutyasétáltatás
közben mindig hordjon magával nejlonzacskót, lakott
területen a kutyapiszkot szedje össze, és a legközelebbi
kukában helyezze el! Ezzel tisztán tarthatjuk településünket,
ráadásul erre már a legtöbb helyi ebtartási
rendelet is kötelez minket.
Jelenleg
Magyarországon nagyjából.1 500 000 kóbor
kutya és ugyanennyi kóbor macska él. A legtöbb
ember nem kifejezetten tenyésztési céllal veszi
a kutyáját/macskáját, és legtöbbjük
nem is kíván a születendô kölykökkel
foglalkozni.
Kérjük önt, vegye figyelembe ezt, és elôre
gondoskodjon róla, hogy szukája ne kapjon lehetôséget
kölykök ellésére.
Mi a családtervezés legbiztosabb módjának
- amennyiben sohasem akar kölyköt - az ivartalanítást
tartjuk. Szukák esetében ezzel megelôzhetôk
a késôbb, esetlegesen idôskorban jelentkezô
betegségek (emlôrák, gennyes méhgyulladás)
kialakulása.
Nem igaz, hogy egy szukának életében legalább
egyszer ellenie kell! Szukák esetében általában
nem jellemzô a viselkedés megváltozása.
Ezzel szemben hatalmas elônyhöz jut a gazdi, hiszen
elmarad az évi 2 tüzelés, amely komoly problémákat
okozhat (kerítés szétszedése a hódolók
által, a szukát állandóan óvni
kell, a lovagok szerenádja éjszaka az ablak alatt…).
Kanok esetében a kasztrálással általában
csökken a dominanciára való hajlam, kissé
nyugodtabbak lesznek, csökken a jelölések mennyisége
a kertben, nem hajtják már olyan aktívan a szukákat,
csökken az elcsavargás veszélye. Eme viselkedések
késôbbi intenzitása nagymértékben
függ attól, milyen idôs korban lett kasztrálva
a kan. Az ô esetükben megelôzhetô a hererák
kialakulása, ami az utóbbi néhány évben
egyre gyakrabban fordul elô.
Mindennapjaink része lett a kóbor kutyák szomorú
látványa. Étlen-szomjan, télen fagyoskodva
róják az utcákat. Sokszor hetekig látjuk
ôket ugyanazon a környéken, mígnem befogadja
ôket valaki, vagy elviszi a sintér, vagy már csak
az út szélén találkozunk velük elütve,
élettelenül. Szomorú sorsok, szívszaggató
látvány , az emberi felelôtlenség, tudatlanság
következményei. Hogyan tehetnénk ez ellen?
A kóbor kutyák többsége nem kívánt
szaporulatból származik, ami annak a felelôtlen
gyakorlatnak a következménye, hogy a ház körül
tartott kutyák minden kontroll nélkül szaporodhatnak.
A kóbor kutya kérdés miért ismeretlen
fogalom a szomszédos Ausztriában, Németországban,
vagy Amerikában? Mert ezeken a területeken már
általánosan elterjedt gyakorlat az ivartalanitás.
Ez az a fogalom, amely a kutyatartók körében a
legnagyobb vitákat váltja ki, kérdések
özönét hozza elô. Ivartalanítsunk-e
egyáltalán, ha igen akkor mikor, és milyen hatással
lesz ez az állat késôbbi életére?
Nagyon sokan úgy gondolják, hogy vétek megcsonkítani
egy állatot és ezzel megfosztani a szaporodástól.
A természetben még vadon élô kutyafajták
csoportosan, falkában, élnek. A falka élén
a legrátermettebb vezetô, az alfa pár áll.
A szaporodás joga kizárólagosan az övék.
A legtöbb egyed sohasem jut abba a pozícióba, hogy
kölykei legyenek. Ugyanígy a háziasított
kutyáknak sem okoz semmiféle lelki elváltozást
vagy sérülést, hogy nem lesznek utódaik.
Ugyanakkor egyre többen számolnak be arról, hogy
a szaporodási lehetôséghez jutó kutyájuk
utána nehezebben kezelhetô, nem fogad szót, verekedôsebb,
szökôsebb. Ez szintén az elôzôekben
leírtakra vezethetô vissza. A kutya szaporodott, ezzel
vezetô pozícióban érzi magát és
ezt a pozíciót próbálja megôrizni.
Sokan úgy gondolják, hogy az ivartalanítás
után a kutya elhízik. Amennyiben a kutyáját
kizárólag az tartotta megfelelô súlyban,
hogy ivarzási idôben hosszú idôre eltûnt,
és evés nélkül üldögélt
a tüzelô szuka lakhelye elôtt, vagy az évente
megszületendô alom soványította le, nos,
abban ez elôfordulhat. Ha a kutya korának és méretének
megfelelô mennyiségû és minôségû
táplálékot kap, nem fog elhízni az ivartalanítás
után sem.
Mikor is ivartalanítsunk?
A nôstény kutyák ivartalanításával
érdemes megvárni az elsô tüzelést,
kan kutyánál az 1 év körüli életkort.
Ekkora az állat kifejlôdik, hormonszintje eléri
a felnôtt állatét.
Mi az ivartalanítás elônye?
Elsôsorban a meg nem született kiskutyák tömkelege.
Ma Magyarországon csaknem egymillió kóborló,
kivert kutya található. Ezek számát minden
egyes nem kívánt alom szaporítja.
Másodsorban az ivartalanítással csökkenthetjük
annak esélyét, hogy kutyánknál ivarszervi
daganat alakuljon ki.
Az idôben elvégzett ivartalanítással nagy
valószínu˝séggel megelo˝zhetjük, hogy kutyánk
minden párzási ido˝szakban nekiinduljon a nagyvilágnak.
Szeretnénk
elérni, hogy minden gazdás kutyát, amelyek csak
elkóboroltak, de valahol hazavárják ôket,
minél elôbb visszajuttathassunk otthonukba. Ehhez az
ön segítségére is szükségünk
van, hiszen önnek kell megoldania saját kutyája
egyedi azonosítását, hogy mi az alapján
visszajuttathassuk kutyáját. Egyedi azonosító
jel fajtatiszta törzskönyves kutyák esetében
a tetoválás volt ez év januárjáig,
amely viszont sajnos az esetek nagy többségében
nem látszik jól, hiányos, vagy nincs is.
Kutyáját, kérjük, lássa el nyakörvvel,
amelyre bilétán a saját nevét, címét
és telefonszámát írja föl. Ugyanez
megtehetô a nyakörv belsô oldalára is, vagy
bármilyen praktikus módon, amit mi vagy a kutya megtalálója
használni tud. Mivel a nyakörv sem biztos módszer,
elveszhet, lelophatják a kutyáról, ezért
van egy harmadik - a legbiztonságosabb - lehetôség
is.
Nyugat-Európa után már hazánkban is egyre
elterjedtebb a kutyák mikrochippel való ellátása,
amely törzskönyvezett kutyáknál idéntôl
kötelezô. Ez egy apró szerkezet, amelyet a kutya
bôre alá juttatnak injekciós tû segítségével.
Ez a kutyát nem zavarja, passzív, a szövetekbe
beágyazódva a kutya élete végéig
mûködôképes. Csak abban az esetben ad jelet,
ha megfelelô leolvasóval közelítenek hozzá.
Chipet ma Magyarországon minden veszettségoltás
beadására jogosult állatorvos beültethet,
ára változó, 5000 Ft-nál kezdôdik.
Sajnos tudjuk, nem olcsó, de mi mindenképp hasznosnak
tartanánk, ha legközelebbi állatorvosi látogatásakor
kikérné orvosa véleményét róla.
A
szöveg a PilisBudai
kutyások honlapjáról származik.